• Regisztráció

A harcistressz kezelésének története

A katonák a harctéren gyakran kerülnek stressz állapotba. Vannak akik jól tűrik a stresszt, hatása alatt is képesek a feladatukat végrehajtani.

"Aki jól látja a veszedelmet, és bátran jut eleiben, és mikor benne vagyon, nagy szívvel szenyvedi és nő a bátorsága, az az igaz vitéz; az akinek az elméje a veszedelemben meg nem tébolyodik és esze meg nem vész, az ki az olyan rettenetes állapotban, mint az harc, meg nem változik, nem retten a kiáltástul, nem ijed a fegyvertül, bízvást parancsol ahol szükséges, bátor orcát mutat maga vitézének, az a dicséretre méltó." írta Zrínyi Miklós.

Azonban vannak, akik azonos körülmények közepette erre képtelenné válnak. Harci stressz sérültnek nevezzük azt a katonát aki a harctéri körülmények hatására olyan erős stressz állapotba kerül, hogy képtelen a harctevékenység folytatására. A harci stressz sérülések jelentősége nagy. A második világháború során az USA harci  hadosztályaiban szolgálók 28,5 %-át kellett kivonni a harci stressz következményeként. Egyes egységeknél ez az arány elérte a 33 %-ot. Egy-egy  csata  után az összes sérültek 10-48 %-a volt  harci  stressz  sérült, akik pszichiátriai  tünetekkel  kerültek  orvosi  kezelésre (Glass, 1973). Az 1973-as arab-izraeli háborúban az izraeli sérültek 60 %-a volt harci stressz sérült, de a Falklandi háborúban a brit csapatok (317. Alkalmai Harccsoport) körében is meghaladta a 10 %-ot (Labuc, 1991), holott "túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Nagy-Britannia a rendelkezésére álló minőségileg legjobb erőit vetette be  a háborúba."

 

 

Bővebben...

A harcistressz kezelésének története II.

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKA

Az USA haderejében a harcok elmúltával szinte azonnal feledésbe merültek az első világháború tapasztalatai, bár a tudományos kutatók ebben az időszakban is foglalkoztak a kérdéssel. Abram Kardiner pszichoanalitikus felfogásban vizsgálta a világháborús veteránokat. Érdekes módon, saját gyerekkora traumái indították erre az intellektuális keresésre, illetve arra, hogy azonosuljon a traumatizált katonákkal. 1941-ben kiadott A háború traumatikus neurózisa című átfogó klinikai és elméleti munkájában úgy értékelte, hogy a háborús neurózis a hisztéria egy formája. Elméletének sajátossága, hogy fogalmi rendszerében a hisztéria az jelenti, hogy az egyén a gonoszság, perverzitás és akaratgyengeség valamilyen formájától szenved.

 

 

Bővebben...

A harcistressz kezelésének története III.

IZRAELI TAPASZTALATOK

Az izraeli hadsereg születése pillanatától érdeklődött a harctéri stressz iránt. Már 1948-ban, az akkor létrejött haderőben főpszichológust neveztek ki a kérdés tanulmányozására, és amikor a szükség megkívánta, a sérülések gyógyítására. Azonban az 1956-os és 67-es könnyű győzelmek hatására nem szenteltek elegendő figyelmet a problémának. Mindez súlyosan visszaütött az 1973 októberi háborúban. A katonai vezetés a sebesültek jelentős számát pszichikai okokra kezdte visszavezetni. Mivel az izraeli hadseregnek nem volt stratégiája és kiépített szervezete a sérültek kezelésére és ezáltal azok kezelés utáni visszatérítésére, így ezekben az esetekben vissza kellett szállítani őket civil izraeli kórházakba. Az első és második világháború tapasztalatainak megfelelően ezek az emberek nagy része pszichiátriailag végleg alkalmatlanná vált a katonai szolgálatra.

 

 

Bővebben...

A harcistressz kezelésének története IV.

AZ ÖBÖL-HÁBORÚ




1990 szeptemberének elején az USA Szárazföldi Hadsereg Orvosi Kutatási és Fejlesztési Parancsnoksága kötelékéből stressz felmérő csoportokat küldtek a Sivatagi Pajzs hadművelet támogatására. Ezek kiscsoportos beszélgetéseket folytattak, felmérték a katonák között a csapatkohézió szintjét, valamint azt, hogy milyennek ítélik meg felkészültségüket a harcra. Olyan hátteret biztosították a Szárazföldi Hadsereg Központi Parancsnokságának, amely lehetővé tette, hogy képes legyen ellenőrzése alatt tartani a harcistresszt, valamint növelje az erkölcsi állapotot és a harckészültséget. Emellett stresszkontrol tréningeket vezettek a harctéri parancsnokoknak és a csapatoknak. A hadtest és a magasabb szintű csoportok október december folyamán érték el  a hadműveleti területet. Ezek a mobil csoportok aktívan részvettek a parancsnokságokkal való konzultációkban, a hadtestek és a harclépcsők kiképzésében. A szárazföldi hadműveleteket megelőző időszakban megerősítették a dandárok mentális egészségügyi szekcióinak tevékenységét.  A Sivatagi Vihar hadművelet során ezek a dandár szintű csoportok előrevonásra kerültek. Azokkal az egységekkel dolgoztak együtt, amelyeknél a legnagyobb volt a sérülések kockázata. Közvetlenül a harcoló zászlóaljak mögé küldték ki a harcistressz kontrolt végző csoportokat. Azok az alakulatok, amelyek komolyabb harcokban is részvettek különleges kikérdezéseken vettek részt. Munkájukat könnyítette, hogy a hadműveletek nagyon gyorsan, mindössze 100 óra alatt zajlottak le és mindenféle szempontból rendkívül sikeresek voltak.

Bővebben...